2010. november 7., vasárnap

Viselet

Viselem az órád, te rohadék.

Azóta a bevált útvonalon menekülök,

tenyeremben vörös csík. A gégém

egyetlen mozdulattal kitéphető.

Ha értesz hozzá.

Itt nincs túl sok fény, az utcai lámpa

imbolyog. A kereszteződésben egy éjszakai boltból lopott

alkohol üvegjének darabjai. Fehér, félédes.

Nézem a Duna felől a vasárnapi galambokat.

Ki volt az az állat, gondolom.

Hogy a kezed mire való.

Hajnalig az erkélyen állunk,

te szőke vagy, kiszívott,

én erős és táncolok.

Ki szívott ki? Hozzád érek.

Ehetnél rólam, ezt mondom,

apró szusit, villásreggelit,

puszta kézzel,

bútor még sehol nem voltam,

mérné az időt abroszom:

A testen ételmaradék, folt, szilánk:

Változatos hegyvidéki térkép.

A tárgyad vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése